Bilingual attitudes of philology students in a multilingual environment

Ahmed, S. (2015). Attitudes towards English language learning among EFL learners at UMSKAL. Journal of Education and Practice, 6(18), 6–16.

Bárány, E., & Gazdag, V. (2024). A másodnyelvi kölcsönszavak fonetikai adaptációja a kárpátaljai magyar és ukrán nyelvváltozatokban 1. rész. Magyar Nyelv, 120(2), 203–209. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2024.2.203

Bartha, Cs. (2000). A kétnyelvűség fogalma: tudománytörténeti vázlat. In A. Borbély (Ed.), Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében (pp. 25–35). MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya.

Beregszászi, A. (2004). Idegennyelv-oktatásunk gondjairól és feladatairól szociolingvisztikai nézőpontból. In I. Huszti (Ed.), Idegennyelv-oktatás kisebbségi környezetben (pp. 10–20). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola.

Beregszászi, A. (2012). A lehetetlent lehetni. Tantárgy-pedagógiai útmutató és feladatgyűjtemény az anyanyelv oktatásához a kárpátaljai magyar iskolák 5–9. osztályában. Tinta Könyvkiadó.

Beregszászi, A. (2021). Alkalmi mondatok zongorára. A magyar nyelv oktatásának kihívásai kisebbségben. Termini Egyesület.

Beregszászi, A., & Csernicskó, I. (2003a). A kétnyelvűség (bilingvizmus) fogalma. In I. Csernicskó (Ed.), A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba (pp. 28–30). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola.

Beregszászi, A., & Csernicskó, I. (2003b). A kétnyelvűség típusai a kárpátaljai magyar közösségben. In I. Csernicskó (Ed.), A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba (pp. 34–42). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola.

Bidnoshyia, Y., & Dyka, L. (2022). Dialects in the current sociolinguistic situation in Ukraine. Cognitive Studies, 22, 1–12. https://doi.org/10.11649/cs.2652

Birdsong, D. (2014). Dominance and age in bilingualism. Applied Linguistics, 35(4), 374–392. https://doi.org/10.1093/applin/amu031

Crystal, D. (1998). A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó.

Csernicskó, I. (2010a). Az ukrán és orosz nyelv használati gyakoriságáról a kárpátaljai magyar közösségben. In I. Csernicskó (Ed.), Nyelvek, emberek, helyzetek. A magyar, ukrán és orosz nyelv használata a kárpátaljai magyar közösségben (pp. 86–100). PoliPrint.

Csernicskó, I. (Ed.). (2010b). Megtart a szó. Hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság/Hodinka Antal Intézet.

Csernicskó, I. (2012). Megtanulunk-e ukránul? A kárpátaljai magyarok és az ukrán nyelv. PoliPrint.

Csernicskó, I., & Gazdag, V. (2023). Kárpátaljai magyarok nyelvi tapasztalatai Magyarországon. Magyar Nyelv, 119(2), 215–225. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.2.215

Csernicskó, I., Hires-László, K., Karmacsi, Z., Márku, A., Máté, R., & Tóth-Orosz, E. (2020). Ukrainian language policy gone astray. The law of Ukraine “On supporting the functioning of the Ukrainian language as the state language” (Analytical overview). Termini Association.

Csernicskó, I., Hires-László, K., Karmacsi, Z., Márku, A., Molnár D., I., Máté, R., & Tóth-Orosz, E. (2023). Hungarians and the Hungarian language in Transcarpathia. Termini Association.

De Houwer, A. (2018). Language choice in bilingual interaction. In A. De Houwer & O. Lourdes (Eds.), The Cambridge handbook of bilingualism (pp. 324–348). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781316831922.018

Dragojevic, M. (2018). Language attitudes. In H. Giles & J. Harwood (Eds.), The Oxford encyclopedia of intergroup communication Vol. 2., (pp. 179–192). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190228613.013.437

Dudics Lakatos, K. (2019). Kárpátaljai magyar pedagógusok nyelvjárási attitűdjének alakulása két felmérés eredményei alapján (2008–2018). Magyar Nyelvjárások, 57, 123–134.

Ferenc, V., & Séra, M. (2012). Iskolaválasztás Kárpátalján. Kisebbségkutatás, 21, 473–513.

Gazdag, V. (2021). Szláv elemek a kárpátaljai Beregszászi járás magyar nyelvjárásaiban. Termini Egyesület.

Grosjean, F. (2010). Bilingual: Life and reality. Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/9780674056459

Grosjean, F. (2013). Bilingualism: A short introduction. In F. Grosjean & P. Li (Eds.), The Psycholinguistics of bilingualism (pp. 5–25). Wiley–Blackwell.

Grosjean, F. (2022). Who is bilingual? In F. Grosjean (Ed.), The mysteries of bilingualism. Unresolved issues (pp. 7–17). John Wiley & Sons.

Hughes, A., Trudgill, P., & Watt, D. (2012). English accents & dialects (5th ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203784440

Karmacsi, Z. (2007). Kétnyelvűség és nyelvelsajátítás. PoliPrint.

Kontra, M. (1981). A nyelvek közötti kölcsönzés néhány kérdéséről, különös tekintettel „elangolosodó” orvosi nyelvünkre. Akadémiai Kiadó.

Lasagabaster, D. (2019). Attitudes and motivation in bilingual education. In C. A. Chapelle (Ed.), The concise encyclopedia of applied linguistics (pp. 1–10). Wiley–Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781405198431.wbeal0059.pub2

Liu, M., & Zhao, S. (2011). Current language attitudes of mainland Chinese university students. Journal of Language Teaching and Research, 2(5), 963–968. https://doi.org/10.4304/jltr.2.5.963-968

Lőrincz, G., Lőrincz, J., & Török, T. (2022). A határon túli magyar nyelvváltozatok és a nyelvi variativitás. Magyar Nyelv, 118(3), 257–275. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.3.257

Malysh, N., Shevchenko, V., & Tkachuk-Miroshnychenko, O. (2022). Language policy in Ukraine in the context of European integration. Scientific notes of V. I. Vernadsky Taurida National University, Series: Philology. Journalism, 72, 67–73. https://doi.org/10.32782/2710-4656/2022.spec/11

Márku, A. (2013). “Po zákárpátszki”. Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben. “Líra” Poligráfcentrum.

Mašić, A., & Bećirović, S. (2021). Attitudes towards learning English as a foreign language. Journal of Linguistic and Intercultural Education, 14(2), 85–105. https://doi.org/10.29302/jolie.2021.14.2.5

Molnár, J., & Molnár D., I. (2005). Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász: A KMPSZ Tankönyv- és Taneszköztanácsa.

Roter, P., & Busch, B. (2018). Language rights in the work of the Advisory Committee. In I. Ulasiuk, L. Hadîrcă & W. Romans (Eds.), Language Policy and Conflict Prevention (pp. 155–181) Brill Nijhoff. https://doi.org/10.1163/9789004357754_011

Sankoff, G. (2001). Linguistic outcomes of language contact. In P. Trudgill, J. Chambers & N. Schilling-Estes (Eds.), Handbook of Sociolinguistics (pp. 638–668). Basil Blackwell.

Sirbu, A. (2015). Language interference triggered by bilingualism. “Mircea cel Batran” Naval Academy Scientific Bulletin, 18(1), 374–376.

Skutnabb-Kangas, T. (1981). Bilingualism or not: The education of minorities. Multilingual Matters.

Taguchi, N. (2012). Context, individual differences and pragmatic competence. Multilingual Matters. https://doi.org/10.21832/9781847696106

Trudgill, P. (1997). Bevezetés a nyelv és a társadalom tanulmányozásába. JGyTF Kiadó.

Váradi, K. (2021). A study of technology-enhanced language teaching based on the perceptions of prospective English teachers. Alkalmazott Nyelvtudomány, 21(1), 57–76. https://doi.org/10.18460/ANY.2021.1.004

Váradi, K. (2022). Kontaktushatások vizsgálata a kárpátaljai diákok nyelvhasználatában. Anyanyelv-pedagógia, 15(4), 38–61. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.3